Ángyán szerint a tények ellentmondanak a propagandának

Ángyán szerint a tények ellentmondanak a propagandának

Forrás: nol.hu
2013. 04. 23.

– A kibontakozó és egyre terebélyesedő vitában napvilágot látó nyilatkozatok, ködösítések, mi több, hazudozások láttán hoztam meg döntésemet mintegy egy évvel ezelőtt, hogy az állami földbérleti pályázatok eredményeit tényszerűen és lehetőség szerint teljes körűen feldolgozom – írja Ángyán József elemzése elé, mi vezette az imponáló alaposságú munkára. Főbb megállapításait foglaltuk össze.

Áprilisi tavasz a határb...
Áprilisi tavasz a határban a Galgavidéken
Fotó - H.Szabó Sándor - ORFK

– Összerendezem és elemzem a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) honlapján hivatalosan – ám áttekinthetetlenül – közölt adatokat, hirdetményeket, pályázati eredményeket, kapcsolati viszonyokat. Annál is inkább ezt kell tennem, mert a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése a kritikák hatására ugyan belső vizsgálatot rendelt el, de folyamatosan azt nyilatkozta, hogy ezek a vizsgálatok semmiféle problémát nem jeleztek, a kritikákat megfogalmazó képviselők tevékenységét pedig személyes politikai haszonszerzési kampánynak minősítette – így indokolta Ángyán József, a Fidesz–KDNP képviselője, a vidékfejlesztési tárca volt parlamenti államtitkára, miért elemzi oly állhatatosan az állami földek bérbeadásával kapcsolatos ügyeket.

Legutóbbi, immár nyolc megye – Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém –adatainak összesítéséből levont következtetéseit hétfőn, a föld napján hozta nyilvánosságra a www.kielegyenafold.hu honlapon, s ugyanezen a napon juttatta el közel kétszáz oldalas elemzését lapunkhoz.

Szavai szerint a kormány az eddigi elemzések tényei ellenére, s azok cáfolata nélkül váltig azt állítja, hogy a helyben lakó, gazdálkodó családokat, a kis-, közepes egyéni gazdaságokat részesíti előnyben. A tények azonban rendre ellentmondanak e propagandának, az emberek pedig saját szemükkel látják és a saját bőrükön tapasztalják a rideg valóságot.

Tavaly december 15-ig a Nemzeti Földalapkezelő mintegy 40 ezer hektáron 688 ezer aranykorona értékű állami földterületre hirdetett földbérleti pályázatot: ennek nagyjából felét bérbe is adta. Lássuk, miként összesítette az egyes megyék pályázati eredményeit, s tárta fel az egy-egy nyertes pályázó mögötti családi-baráti-ismerősi közösségeket Ángyán József.

Baranya

A legnagyobb, 100 hektárt meghaladó állami földterület húszéves bérleti jogához három érdekeltség jutott. Egyikük a Baranya megyei közgyűlés Fidesz–KDNP által delegált tagjához, Prettl Jánoshoz köthető kör: a családja gazdálkodik, eddig azonban csak növénytermesztéssel foglalkozott, állatuk nem volt. Prettl maga nem adott be pályázatot, de Ángyán József adatai szerint a közvetlen családtagok – a lányai, az öccse – közül többen is pályáztak, és valamennyien nyertek is: Bodolyabéren és Oroszlón az eddig bérbe adott terület több mint háromnegyedét, Ligeten és Magyarhertelenden pedig valamennyit megszerezték.

Bár formálisan és közvetlenül nem tartozik a Prettl-érdekeltséghez, de közös cégük révén ehhez a körhöz sorolja a volt államtitkár a megyei rangsorban „ezüstérmes” Balogh Péter magyarszéki gazdálkodót is. A harmadik helyezett Sertáp Kft.-t 2009-ben alapították, s 2011 végéig a Békés megyei Gyomaendrőd volt a székhelye, ám 2011. december 19-én a céget „áthelyezték” a 267 km-re lévő Alsómocsoládra, ahol a teljes meghirdetett területet megszerezték, s ugyanezzel az eredménnyel büszkélkedhetnek Felsőegerszegen is. Vargán pedig – amely közúton Alsómocsoládtól 28,4 km-re található, s így kívül esik a törvényben megszabott 20 kilométeres sávon – a kiírt földek mintegy háromnegyedét szerezte meg a kft. a helyi gazdálkodók elől.

Baranyában 40 település közül mindössze 12 esetében részesült az adott földekből helyi lakos, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella, s a bérbe adott területeknek csupán egyötöde. A maradék négyötödön külső pályázók osztoztak. A legnagyobb vesztesek olyan települések, mint Bodolyabér, Liget, Martonfa, Mindszentgodisa, Nagypall, Oroszló, Peterd vagy éppen Sásd, amelyeken nagy, 30 hektárt meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe.

Békés

Négy érdekeltség jutott hozzá a legnagyobb állami földterületekhez. Az „aranyérmes” Gyulai Gábor füzesgyarmati agrármérnök, aki több mint tíz éve kezdett nyulakkal foglalkozni, majd később áttért a húsgalambtenyésztésre. Ő Kertészszigeten és Szeghalmon két nyertes pályázattal összesen 166 hektárnyi területhez jutott, ami a tárca által hangoztatott húszhektáros országos átlag több mint nyolcszorosa. Erdős István szintén füzesgyarmati gazdálkodó Kertészszigeten hasonló nagyságrendben mintegy 163 hektárt nyert el.

Borsod-Abaúj-Zemplén

Az északi megyében tizenhárom érdekeltségnek jutott száz hektárt meghaladó állami földterület. A Gerzsánszki Lajos – Budai Gyulának, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárának távoli rokona – és családtagjai érdekeltségébe tartozó két cég, a Karmopol-Agro Kft., valamint a Mercato Finanszírozó Kft. 34 nyertes pályázattal összesen 774 hektár, 5174 aranykorona értékű szántó, legelő, rét és kivett árok bérleti jogát szerezte meg, ami a megyében eddig bérbe adott összes terület közel húsz százaléka.

A rokoni szálakat elemezve az állapítható meg, hogy Budai Gyula unokaöccse és Gerzsánszki Lajos egyik lánya házastársak – fogalmazott Ángyán József. Budai Gyula az MTI-hez eljuttatott közleményében a jogi értelemben vett „rokonságot” tagadta, s úgy fogalmazott: „Gerzsánszki Lajos Budai Gyula unokaöccsének apósa, amely kapcsolat a polgári törvénykönyv vonatkozó 685. paragrafusa szerint sem hozzátartozói, sem pedig rokoni kapcsolatnak nem minősül.”

Ezüstérmes lett a Start 2003. Bt.: három nyertes pályázattal összesen 496 hektárt szerzett meg a tiszaújvárosi Kanyok Attila cége. Ő a város fideszes polgármesterjelöltje volt, jelenleg pedig Mengyi Roland Borsod megyei elnök közvetlen munkatársa. Vállalkozása székhelyét 2012 januárjában, néhány nappal a földbérleti pályázat határidejének lejárta előtt helyezte át Oszlárról Mezőcsátra, egy elhanyagolt, lelakatolt családi házba, s egyidejűleg áruszállítási, közúti fuvarozási főtevékenységét „egyéb szarvasmarha-tenyésztésre” változtatta. A helyiek szerint Kanyok Attila saját gépeket azóta sem vett, állattartó telepe, mezőgazdasági tevékenységre alkalmas telephelye továbbra sincs, saját állatállományt nem állított be.

A harmadik helyezett Geter-Farm Kft. négy nyertes pályázattal összesen 466 hektárnyi állami föld bérleti jogát nyerte el. A céget 2012 januárjában, néhány nappal a pályázati határidő lejárta előtt alapították Gelejen, tulajdonosa az itt élő gazdaköri tag, Demeter Péter, akinek felesége Tállai András belügyminisztériumi államtitkár feleségének unokatestvére.

Csongrád

A beadott pályázatok becsült száma meghaladhatta a százat, ám itt mindössze kilencen nyertek. A megyében eddig bérbe adott területek több mint négyötödét, 1014 hektárt egyetlen nagy érdekeltség, a csongrádi Héjja Testvérek Kft. szerezte meg, a Vidékfejlesztési Minisztérium által emlegetett „átlagos” húszhektárnyi birtoktest több mint ötvenszeresét „szakítva” a földtortából.

Az elnyert területek átlagos aranykorona-értéke 23, ami igen jó termőhelyi adottságokra utal. – A kft.-t a Kongóból hazatelepült Héjja László és két testvére, idősebb Héjja István és Héjja József alapította 1993-ban. Ehhez megvásárolták a Csongrádi Állami Gazdaság Baks környéki majorját, sertéstelepét és takarmánykeverő üzemét, továbbá 15 évre bérbe vették a majorhoz tartozó kétezer hektár állami földterületet. Azóta megvásárolták Csongrád közvágóhídját, majd húsüzemét, valamint az Agro-Csongrád céget is.

Agrártámogatásaikból ítélve is jelentős földterületekkel rendelkeznek, hiszen a legfrissebb, tavalyelőtti adatok szerint mintegy 200 millió forint támogatást kaptak. A Héjja Testvérek Kft. tehát nem kis-, közepes családi gazdaság, hanem egy állattenyésztési és állatitermék-feldolgozási fő profilú, 3000 hektáron gazdálkodó, a termelés, feldolgozás és értékesítés teljes vertikumát kezében tartó, bérmunkára alapuló, intenzív, iparszerű termelést folytató, profitorientált tőkés nagyüzem, jelenleg 113 embert foglalkoztat – írja Ángyán József.

– Az alapító Héjja László, a Fehér Gárda néven ismert mozgalom egykori tagja, akit ezért a tevékenységéért elítéltek, és 1952–1956 között egy évet börtönben, majd három évet bányában töltött. Később, 1956 után Belgiumba menekült, ahol közgazdaságtant tanult. Innen Kongóba került, ahol egy nagy befektető tőkés társaságnak előbb könyvelője, majd második számú vezetője lett, és jelentős vagyonra tett szert. Hazatelepülve vagyonát a kárpótlás és a privatizációs folyamat több hullámában Csongrádon és környékén a mező- és élelmiszer-gazdaságba fektette. Testvére, idősebb Héjja István Kiskunfélegyházán a helybeliektől származó információk szerint a kisgazdák egyik vezetője volt, aki a kárpótlás során a földrendező bizottságok működésében igen aktív szerepet vállalt, majd a helyi SZDSZ-szervezet alapításában is részt vett. Fia, ifjabb Héjja István állatorvos, a kft. egyik ügyvezetője, Csongrád önkormányzatának Fideszes képviselője – sorolja jelentésében Ángyán József.

Fejér

A Csákvári Mezőgazdasági Zrt. négy település – Csákvár, Magyaralmás, Vereb, Vértesacsa – valamennyi meghirdetett földjét, Óbarokon pedig azok egyharmadát szerezte meg, s az érdekkörhöz tartozó négy család tíz pályázója 30 bérleti szerződéssel összesen 1830 hektár, 39 844 aranykorona értékű területet kapott bérbe. Antalffy György Gábor, a zrt. fő részvényese és rokonsága tíz szerződéssel összesen 716 hektárhoz jutott. Édesanyja, dr. Antalffy Györgyné például, aki Csákváron bejelentett, de a helyiek szerint valójában Budapesten él, összesen 245 hektárnyi földet nyert – ennek nyilvánosságra kerülése komoly felháborodást keltett, s végül az NFA visszavonta a magyaralmási 186 hektáros szántó bérleti jogát. Nyikosné Antalffy Sarolta 188 hektárhoz, míg dr. Pákh Gergely, a részvénytársaság vezető tisztségviselője 153 hektárhoz jutott. Zimmermann Istvánnak, a zrt. vezető tisztségviselőjének Székesfehérváron élő rokonsága tizenegy szerződéssel összesen 658 hektár föld bérleti jogát szerezte meg. Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnökének családja Alcsútdoboz és Vál meghirdetett földjeinek túlnyomó többségét, Kajászó és Óbarok meghirdetett földjeinek pedig harmadát birtokolja földbérleti szerződéssel. Nagy nyertesnek számít Fejérben Flier János, eredeti szakmája szerint autóvillamossági szerelő, vállalkozó, akinek felesége a helyi Fidesz elnöke. A Flier család Felcsúton az eddig bérbe adott terület kilencven százalékát, Száron valamennyi eddig kihirdetett terület bérleti jogát, továbbá Óbarok bérbe adott földjeinek egyharmadát szerezte meg.

Heves

Barna László tenki lakos két településen, Dormándon és Erdőteleken öt nyertes pályázattal összesen 135 hektárnyi területet szerzett meg. Alexai György és Alexai György Attila aldebrői lakosok négy településen hét nyertes pályázattal összesen 122 hektár közepesnél gyengébb szántó, rét, illetve legelő állami földterülethez jutottak.

Jász-Nagykun-Szolnok

Az eddigiek során a vizsgált megyék közül itt egyedüliként egyetlen érdekeltség sem jutott 100 hektárnál nagyobb földterülethez.

Veszprém

Száz hektárt meghaladó földterület húszéves bérleti jogához e megyében öt érdekeltség jutott. „Olimpiai bajnoknak” azonban a volt államtitkár szerint csak egy tekinthető közülük, méghozzá Kiss József, aki a zirci téesz egykori elnöke volt. Később fiával együtt belépett a Magoszba, majd átvették a helyi szervezet vezetését. A nemrég lezajlott agrárkamarai választások során Kiss József országos küldött lett, és bekerült a megyei vezetésbe is. A helybeliek szerint állatállománnyal nem rendelkezik, hanem Balatonfőkajáron „lízingel” a pályázathoz állatokat. Ráadásul – ahogy hírlik – ezek sertések, így szakmailag nehezen magyarázhatók a bérbe kapott nagy legelőterületek, hiszen alapvetően abrakfogyasztó, és nem legelő állatfajról van szó – olvasható a jelentésben. A megpályázott és elnyert területek az egykori Veszprémi Állami Gazdaság nagyesztergári kerületéhez tartoztak, melynek központját és tehenészetét annak idején a Flóra Kft.-t alapító 14 helybeli család vette meg, a körülötte lévő földeket pedig bérelték az államtól. Az eddig használt földek nagy részét azonban most elveszítették, azokat nagyobbrészt a Kiss-érdekeltségek nyerték meg. A megszerzett földek nagy, összefüggő egységeket alkotnak, átlagos nagyságuk 41 és 76,5 hektár között változik.

 

 





Cikk megjelenésének dátuma: 2013. 04. 24.

© 2013 Kié legyen a föld?