Marad a nagybirtokrendszer...

Budapest, 2013. június 20. – Ismertté vált a Kormány álláspontját tükröző zárószavazás előtti módosító javaslat a földforgalmi törvénytervezethez. A földügyekben aktív hét civil szervezet szerint a törvény továbbra is a nagybirtokrendszer fennmaradásának kedvez, ezért a javaslat elvetésére kérik a képviselőket.

A T/7979. számú törvényjavaslat meghatározó jelentőségű Magyarország, különösen a vidék sorsa szempontjából. Hét civil szervezet tavaly ősz óta nyomon követi a jogszabálytervezet sorsát, több részletes elemzést, állásfoglalást készített a Kormány, illetve a képviselők számára. 2013. május 30-i nyilatkozatukban jelezték, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló jogszabálytervezetet nem tartják alkalmasnak arra, hogy az ország földvagyonát megvédje a külföldi tőkétől, biztosítsa a helyi közösségek hosszú távú életlehetőségeit, megfékezze a tőkés nagyüzemek terjeszkedését és megteremtse a föld termőképességét megóvó fenntartható gazdálkodás alapjait. Ezzel az állásponttal 220 szervezet értett egyet.

A civilek korábban részletes javaslatokat tettek a májusi, jelentősen átdolgozott törvényjavaslathoz. A Parlament honlapján olvasható az a zárószavazás előtti módosító indítvány, melyről a napirend szerint most pénteken a képviselők szavazhatnak. A szövegtervezetben megtalálható több javaslat abból, amit a civilek a Kormány felé intéztek. A koncepció és a földek sorsát meghatározó alapvető elemek azonban nem módosultak.

            Nem történt meg a helyi földbizottságok együttdöntési jogkörének kiterjesztése a földhasználati, bérleti ügyekre. A földek nagyobb részét viszont ma nem azok használják, akiknek a tulajdonában áll és a szerzési korlátozások miatt várhatóan ez a jövőben is így fog maradni. A törvénytervezet ezzel a helyi közösségeket a föld használatát meghatározó ügyletek többségének ellenőrzéséből rekeszti ki. Lehetetlenné teszi azt, hogy befolyásolják ami a határukban történik és sorsukat meghatározza. A helyi földbizottságok összetételére vonatkozó javaslat nem változott, így nem a helyben élő földhasználók közgyűlése alkotja e testületet, hanem egy választott bizottság, ami megítélésünk szerint aggályos.

            Továbbra is fennmaradnak a földszerzés és -birtok maximumok kijátszására alkalmas kiskapuk. Nem került be korlátozás az egy család tagjaihoz tartozó összes föld mértékére. Nem törölték az állattartó telepek és vetőmagtermesztők 1800 hektáros kedvezményes birtokmaximumát. A földhasználat átengedésének szabályai továbbra is lehetőséget biztosítanak a felső birtokhatárok átlépésére. Ráadásul a módosító javaslat újabb kiskaput nyit azzal, hogy olyan mezőgazdasági termelőszervezeteknek is lehetővé teszi a földhasználatot, melyek tagjai nem természetes személyek. Ezzel az átláthatatlan cégbirodalmak terjeszkedésének nyit utat. Fennmarad az a rendelkezés, mely szerint nem kell figyelembe venni a birtokmaximumok betartatásánál azokat a földeket, melyeket a cégek az alkalmazottaiktól vesznek bérbe, ráadásul az ilyen ügyleteket a hatóság sem ellenőrzi.

            Az elővásárlási, előhaszonbérleti rangsor továbbra is a volt földhasználókat részesíti előnyben, mellyel a jelenlegi, tarthatatlan birtokszerkezet megmerevítését vetíti előre. Üdvözlendő, hogy a föld előhaszonbérleti rangsorában immár preferenciát élveznek az ökológiai gazdálkodók, ugyanakkor a volt haszonbérlők az esetek többségében így is meg fogják tudni szerezni a földet. Ha mindez a nagyüzemi, intenzív termesztési rend további uralmát vetíti előre, akkor a biogazdáknak tett kedvezmény ellenére sem válik a hazai tájhasználat fenntarthatóbbá. A gyermeket vállaló, fiatal gazdálkodók nem jutnak előnyhöz a rangsorban az indítvány szerint. Nem jutnak előnyhöz a természetkímélő gyephasznosítással foglalkozók sem.

            Az adás-vételi és földhasználati ügyletek egy része átláthatóbbá válhat azáltal, hogy a tervezet törli azt a rendelkezést, mely szerint nem kell bejelenteni a földforgalmat engedélyező hatóságnak az olyan eseteket, amikor a volt haszonbérlő szerzi meg a tulajdon vagy földhasználati jogot. Ugyanakkor kivonja a helyi földbizottság által ellenőrizhető ügyletek közül az elbirtoklást és az árverést, amivel viszont újabb kiskapukat nyit a homályos jogügyleteknek.

            Üdvözlendőnek tartjuk, hogy beépítették a tervezetbe azt a civil javaslatot, miszerint a zsebszerződésekben érintett felek (5 évre) elvesztik tulajdonszerzési jogosultságukat.

            Továbbra is jelentős bizonytalanságot tart fenn a jövőre nézve az indítvány azzal, hogy lehetővé teszi: a még tervezetében sem ismert, később megalkotandó üzemtörvény, illetve integrált mezőgazdasági termelésszervezésre vonatkozó törvény a földforgalmi törvénytervezettől eltérő szabályokat is megállapíthat. Nem fogadták be azon civil javaslatot sem, hogy minden földügyletet kötelezően az interneten is közzé kell tenni.

Összességében tehát a földforgalmi törvénynek a Kormány álláspontját képviselő tervezete, a zárószavazás előtti módosító indítvány továbbra sem nyújt garanciákat a nagybirtok uralmának megtörésére, a kis- és közepes gazdaságok megerősítésére, a fenntartható mezőgazdasági szerkezet megalapozásához. A helyi közösségek jogait nem terjeszti ki a földhasználat ellenőrzésére, így a előrevetíti annak veszélyét, hogy a helyi erőforrások hosszabb távon sem az ott élők javát fogják szolgálni. Nem látjuk azokat a garanciális elemeket, melyek a Nemzeti Vidékstratégia megvalósítását elősegítenék.

A fentiek miatt tisztelettel arra kérjük az országgyűlési képviselőket, hogy a földforgalmi törvény tervezetének a zárószavazás előtti módosító indítvánnyal egységes szerkezetbe foglalt változatát ne fogadják el.