A MOSZ a ˝földművesekről˝
A MOSZ a ˝földművesekről˝
Szeged - Az új földtörvénnyel kapcsolatban a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is az ombudsmanhoz fordult alkotmányossági felülvizsgálatért. Az érdekképviselet szerint a földtörvény egy szűk körnek teszi lehetővé a vásárlást.
Az úgynevezett „nagyüzemek" földhasználatának szűkítésével a földek haszonbérbe adása iránti igény is csökken, ami a tulajdonosokat megint csak hátrányosan érinti – állítja a MOSZ.
Lapunknak küldött okfejtésükben az áll, hogy ma Magyarországon mintegy másfél millió földtulajdonos van, jelentős részük semmilyen kapcsolatban sincs a mezőgazdasággal. Nem azért, mert spekulációs céllal vásárolták a földet, hanem többnyire örökölték azoktól, akik a rendszerváltás után azt kárpótlásként megszerezték, vagy mint szövetkezeti tagok, az eredeti földjüket a „közösből" részaránytulajdonként kapták vissza.
A földtulajdonok átlagos mérete 3 hektár, ez a méret azonban nem alkalmas a gazdálkodásra. Az egyedüli hasznosítási mód a haszonbérbe adás, ami igen fontos kiegészítő jövedelem vidéken. Évente mintegy 60 milliárd forintot fizetnek haszonbérként a tulajdonosoknak a jelenlegi használók. Emellett a földtulajdon egy igen fontos biztonsági tartaléka a családoknak, amit szükség esetén pénzzé tudnak tenni folyamatosan növekvő árakon.
Az új törvény szerint termőföldet csak „földműves" vehet. A földműves minősítésnek azonban feltételei vannak, aminek csak kevesen felelnek meg egy adott településen – állítja a MOSZ. Az eladni szándékozó tulajdonos csak nekik kínálhatja fel a földjét, akár nyomott áron is. Az adásvételt a helyben lakók által választott földbizottság akár indoklás nélkül is megakadályozhatja. Hasonló helyzet alakulhat ki a földtulajdon haszonbérbe adásánál is: a haszonbérleti szerződést a mezőgazdasági szakigazgatási szervnek jóvá kell hagynia, és szinte korlátlan mérlegelési joga van.
Elutasíthatja a szerződés azon az alapon is, hogy például a haszonbér mértéke túl magas a helyben lakó elő-haszonbérleti joggal rendelkezőknek. A MOSZ szerint így „támogatják a törvényben preferáltakat" abban, hogy minél olcsóbban jussanak a föld használatához.
Lapunknak küldött okfejtésükben az áll, hogy ma Magyarországon mintegy másfél millió földtulajdonos van, jelentős részük semmilyen kapcsolatban sincs a mezőgazdasággal. Nem azért, mert spekulációs céllal vásárolták a földet, hanem többnyire örökölték azoktól, akik a rendszerváltás után azt kárpótlásként megszerezték, vagy mint szövetkezeti tagok, az eredeti földjüket a „közösből" részaránytulajdonként kapták vissza.
A földtulajdonok átlagos mérete 3 hektár, ez a méret azonban nem alkalmas a gazdálkodásra. Az egyedüli hasznosítási mód a haszonbérbe adás, ami igen fontos kiegészítő jövedelem vidéken. Évente mintegy 60 milliárd forintot fizetnek haszonbérként a tulajdonosoknak a jelenlegi használók. Emellett a földtulajdon egy igen fontos biztonsági tartaléka a családoknak, amit szükség esetén pénzzé tudnak tenni folyamatosan növekvő árakon.
Az új törvény szerint termőföldet csak „földműves" vehet. A földműves minősítésnek azonban feltételei vannak, aminek csak kevesen felelnek meg egy adott településen – állítja a MOSZ. Az eladni szándékozó tulajdonos csak nekik kínálhatja fel a földjét, akár nyomott áron is. Az adásvételt a helyben lakók által választott földbizottság akár indoklás nélkül is megakadályozhatja. Hasonló helyzet alakulhat ki a földtulajdon haszonbérbe adásánál is: a haszonbérleti szerződést a mezőgazdasági szakigazgatási szervnek jóvá kell hagynia, és szinte korlátlan mérlegelési joga van.
Elutasíthatja a szerződés azon az alapon is, hogy például a haszonbér mértéke túl magas a helyben lakó elő-haszonbérleti joggal rendelkezőknek. A MOSZ szerint így „támogatják a törvényben preferáltakat" abban, hogy minél olcsóbban jussanak a föld használatához.
Cikk megjelenésének dátuma: 2013. 08. 10.