Tartja magát a kormány azokhoz a korábbi nyilatkozatokhoz, amelyek szerint nincs szükség törvénymódosításra a nemzeti földalapkezelő szervezetnél (NFA) lévő, eladásra kijelölt állami termőföldek értékesítéséhez. A kabinet most a „nemzeti földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló”, 2010-es kormányrendelet módosításával határozta meg azokat a szabályokat, amelyeket az NFA-s földek eladásakor alkalmazni kell.

A 143. számú Magyar Közlönyben megjelent módosítás elsősorban azzal foglalkozik, miként kell lebonyolítani a 3 hektárnál nagyobb állami területek licitjeit. A 3 hektárnál kisebbeket a földrészletek és az elvárt minimális vételárak nyilvános közzétételével (nyilvános hirdetésekkel) adják el, legalább 45 napos ajánlattételi határidő biztosítása mellett.

Helyi átlagár plusz 10 százalék

A 3 hektárnál nagyobb állami földekkel kapcsolatban a mostani rendeletmódosítás is rögzíti, hogy a területeket a megyei és a helyi átlagáraknál legalább 10 százalékkal drágábban kell értékesíteni. Az NFA-nak a földek értékét forint/aranykoronában kell meghatároznia.

Helyben lakók, földművesek, magyarok

Az árverések lebonyolításában a kormányhivatalok és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok is közreműködnek. Az eljárásban árverezőként csak helyben lakó, földművesnek minősülő és magyar állampolgárságú természetes személyek vehetnek részt.

Visszavásárlási, elidegenítés, terhelés

Az értékesített földrészleteknél az államot a szerződés megkötésétől számított 20 éves visszavásárlási jog illeti meg, amelynek biztosítására 20 éves elidegenítési és terhelési tilalom lép életbe. A visszavásárlási jogot, illetve az elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésben is rögzíteni kell. A visszavásárlási jogot a földrészletek tulajdoni lapjára az állam javára – a vevő költségviselése mellett – be kell jegyeztetni, és ugyanígy kell tenni az elidegenítési és terhelési tilalommal is.

Árverési biztosíték: 10 százalék

Az árverési biztosítékot a földrészlet kikiáltási árának 10 százalékában határozzák meg, amelyet a licitálás feltételeként az árverezőknek – helyrajzi számonként – az árverési hirdetményben meghatározottak szerint kell megfizetniük legkésőbb az árverést megelőző munkanapon 12 óráig. Az árverési biztosíték elhelyezésére az NFA közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonú hitelintézetnél letéti számlát nyit. A nyertes árverezőknél a biztosítékot a vételárba beszámítják, a nem nyerteseknél pedig az árverés napját követő 8 munkanapon belül visszafizetik.

Árverési hirdetmények

Az árverési hirdetményt a kormányhivatalok megyei jogú városokban található hivatali helyiségeiben, az árveréssel érintett földrészletek fekvése szerinti településeken a helyben szokásos módon, illetve az árverések helyszínein is ki kell függeszteni, továbbá megyei, illetve helyi sajtótermékekben is közzé kell tenni. A meghirdetés napjának az számít, amikor az árverési hirdetményt az NFA internetes honlapján közzéteszik. A közzétételi időpontnak legalább harminc nappal meg kell előznie a hirdetményben megjelölt árverési időpontot.

Megyei jogú városokban árvereznek

Árverést megyei jogú városokban lehet tartani. Az árverést – NFA-s képviselő és közjegyző jelenlétében - a kormányhivatal nevében eljáró személy bonyolítja le. A közjegyzői közreműködéséért járó díjat a kormányhivatal viseli.

Jegyzőkönyvet készítenek

Az árverésről az árverezés-vezető – a liciten kialakult végső sorrendet is tartalmazó – jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv egy-egy eredeti példányát a kormányhivatal és az NFA köteles megőrizni, a jegyzőkönyv személyes adatokat tartalmazó mellékletét kizárólag az NFA kezeli.

Regisztrációs díj: 30 ezer forint

Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazott jogi képviselő útján lehet. Az árverezőnek az árverési részvétel feltételeként árverési naponként 30 ezer forintos regisztrációs díjat kell az árverés helyszínén készpénzben befizetnie. A regisztrációs díj a kormányhivatal bevétele.

Licitküszöb: 50-500 ezer forint

Az árveréseken alkalmazandó licitküszöb összege 5 millió forintot meg nem haladó kikiáltási árnál 50 000 forint, 5-10 millió forint között 100 000 forint, 10-50 millió forint között 200 000 forint, 50 millió forint felett 500 000 forint. A licitküszöböktől az árverezők nem térhetnek el.

MTI-fotó: Czeglédi Zsolt

Korábbi nyilatkozatok szerint a nyilvános hirdetéseken és a nyilvános árveréseken 350-380 ezer hektár állami területet adnak el. Az értékesítés mintegy 50 ezer földrészletet érint, amelyek 80 százaléka 10 hektár alatti.

Eddig arról volt szó, hogy az eladás már októberben megkezdődhet, de Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter mai, MTI-ben közölt bejelentése szerint az értékesítések – legalábbis a licitek esetében - november közepétől indulhatnak meg.

Kérdés ugyanakkor, hogy a novemberi kezdéssel a földművelésügyi tárca miként tud eleget tenni annak a szeptemberi kormányhatározatnak, amely egyértelműen azt írja elő, hogy a kijelölt földrészletek eladását december 31-ig be kell fejezni. Jakab István, a parlament fideszes alelnöke egy közelmúltbeli háttérbeszélgetésen a határidőt úgy értelmezte, hogy az december végi időpont a licitek lebonyolítását jelenti (tehát nem a tényleges tulajdonba kerülés idejét határozza meg). Ennek ellenére is az valószínűsíthető, hogy valamennyi licitet nem sikerül majd befejezni december végéig, így a kormány a rohamszerű értékesítési program határidejének módosítására kényszerülhet.