Nem volt licitáló a Lajta-Hanság földekre
Egyetlen
érdeklődő sem volt kedden a győri földárverésen a Lajta-Hanság bérelte
tíz károlyházai szántóra, így a licit elmaradt. Az érdektelenséget
erősítheti, hogy a 2051-ig a Simicska-cég hasznosításában lévő
területekre nem lehet bérleti díjat emelni, a keddi parlamenti szavazás
eredményeként.
Kedden a parlamentben nem lett meg a kétharmad, így Győrffy Balázs fideszes képviselő törvénymódosítását – mely alapján a 2013-as földtörvény életbe lépése előtt kötött haszonbérleti szerződések bérleti díját emelhették volna az új tulajdonosok – nem szavazta meg a Tisztelt Ház.
Tudni kell, a Lajta–Hanság Mosonmagyaróvár környékén közel nyolcezer hektár állami földet bérel 2051–ig (mindre a földtörvény életbe lépése előtt kötött haszonbérleti szerződést). A hétfői Arató utcai földárverésen több volt a háttérben figyelő, mint a licitáló, sokan kivártak, mi lesz a keddi parlamenti ülésen.
Kedden tíz károlyházai területet volt soron, de senki sem tette le az előleget, így egyetlen licitáló sem volt, az árverés elmaradt – jelentette be Pintér Csaba az árverés vezetője. Jól járhatnak viszont azok az új földtulajdonosok, akik olyan szántót vettek, ahol az állam a haszonbérlővel a földforgalmi törvény elfogadása után kötötte meg a kontraktust. Ott az új tulajdonos a tulajdonszerzés utáni 90 napban, az után pedig három évente kezdeményezheti, hogy a bérleti díjat igazítsák a piaci árakhoz.
Kedden a parlamentben nem lett meg a kétharmad, így Győrffy Balázs fideszes képviselő törvénymódosítását – mely alapján a 2013-as földtörvény életbe lépése előtt kötött haszonbérleti szerződések bérleti díját emelhették volna az új tulajdonosok – nem szavazta meg a Tisztelt Ház.
Tudni kell, a Lajta–Hanság Mosonmagyaróvár környékén közel nyolcezer hektár állami földet bérel 2051–ig (mindre a földtörvény életbe lépése előtt kötött haszonbérleti szerződést). A hétfői Arató utcai földárverésen több volt a háttérben figyelő, mint a licitáló, sokan kivártak, mi lesz a keddi parlamenti ülésen.
Kedden tíz károlyházai területet volt soron, de senki sem tette le az előleget, így egyetlen licitáló sem volt, az árverés elmaradt – jelentette be Pintér Csaba az árverés vezetője. Jól járhatnak viszont azok az új földtulajdonosok, akik olyan szántót vettek, ahol az állam a haszonbérlővel a földforgalmi törvény elfogadása után kötötte meg a kontraktust. Ott az új tulajdonos a tulajdonszerzés utáni 90 napban, az után pedig három évente kezdeményezheti, hogy a bérleti díjat igazítsák a piaci árakhoz.
Az országban elsőként hétfőn a Lajta-Hanság Zrt. bezenyei bérleményeinek árverésével indult el az állami földek licitje. Tíz szántóból öt talált gazdára, igazi verseny egy szántóért volt.
Nagy volt a nyüzsgés hétfő reggel a győri Arató utcában, ahol a kormányhivatal épületében elkezdődött az állami földek licitje. (Igaz, előtte valakik hajnalban egy láncot tettek a kapura, akadályozván a reggeli bejutást – a rendőrség persze leszedte, s vizsgálja az ügyet.)
Kezdésként a Simicska–érdekeltségbe tartozó Lajta–Hanság Zrt szántóival indult a licit, melyet négy héten keresztül árvereznek el – a megyében összesen 7500 hektárukat.
Az érdeklődésre jellemző, hogy a kapuban reggel nyolcra hirdetett meg sajtótájékoztatót az MSZP és a Jobbik is. Gőgös Zoltán és Magyar Zoltán mondandójában közös pont volt, hogy mindketten amellett érveltek: a területeknek az államnál kellene maradnia. Szerintük nehéz elképzelni, hogy becsületes földműves akár 100 millió forintért is szántót tud vásárolni, így a pénzük eredetét is megvizsgálnák. A külföldiek földszerzési lehetősége ellen is tiltakoztak, s beszédes volt a Jobbik megyei elnökének mondata is: „tudjuk, mi áll a háttérben, ez egy bandaháború a megyében" – utalt arra, hogy Simicskáék bukhatják a Mosonmagyaróvár környéki területeiket (melyre a bérleti joguk elvileg 2051–ig érvényes).
Az a földműves, aki regisztrált, annak az előleget és a regisztrációs díjat be kellett fizetnie, s jogi képviselővel érkeznie. Tíz területet árvereztek, végül ötre volt jelentkező, s kelt el. A legtöbbet egy bezenyei asszony fizetett hétfőn: 22 hektárt vett a 40 milliós kikiáltási áron. Egy 71 hektáros, közel 130 millióba kerülő bezenyei szántóért korábban csupán érdeklődő volt, az előleget senki sem fizette be, így ezt a területet érdeklődő híján nem is tudták elárverezni. Úgy tudni, ezeket a földeket ismét – vélhetően olcsóbb áron - meghirdetik. A nap legnagyobb, élvezetes „csatája" egy Halászi szántóért volt. A kikiáltási ára 6,2 millió forint volt, végül 11,6 milliónál már csak Varga György táblája maradt fenn.
Kedden a parlamentben nem lett meg a kétharmad, így Győrffy Balázs fideszes képviselő törvénymódosítását – mely alapján a 2013-as földtörvény életbe lépése előtt kötött haszonbérleti szerződések bérleti díját emelhették volna az új tulajdonosok – nem szavazta meg a Tisztelt Ház.
Tudni kell, a Lajta–Hanság Mosonmagyaróvár környékén közel nyolcezer hektár állami földet bérel 2051–ig (mindre a földtörvény életbe lépése előtt kötött haszonbérleti szerződést). A hétfői Arató utcai földárverésen több volt a háttérben figyelő, mint a licitáló, sokan kivártak, mi lesz a keddi parlamenti ülésen.
Kedden tíz károlyházai területet volt soron, de senki sem tette le az előleget, így egyetlen licitáló sem volt, az árverés elmaradt – jelentette be Pintér Csaba az árverés vezetője. Jól járhatnak viszont azok az új földtulajdonosok, akik olyan szántót vettek, ahol az állam a haszonbérlővel a földforgalmi törvény elfogadása után kötötte meg a kontraktust. Ott az új tulajdonos a tulajdonszerzés utáni 90 napban, az után pedig három évente kezdeményezheti, hogy a bérleti díjat igazítsák a piaci árakhoz.
Kedden a parlamentben nem lett meg a kétharmad, így Győrffy Balázs fideszes képviselő törvénymódosítását – mely alapján a 2013-as földtörvény életbe lépése előtt kötött haszonbérleti szerződések bérleti díját emelhették volna az új tulajdonosok – nem szavazta meg a Tisztelt Ház.
Tudni kell, a Lajta–Hanság Mosonmagyaróvár környékén közel nyolcezer hektár állami földet bérel 2051–ig (mindre a földtörvény életbe lépése előtt kötött haszonbérleti szerződést). A hétfői Arató utcai földárverésen több volt a háttérben figyelő, mint a licitáló, sokan kivártak, mi lesz a keddi parlamenti ülésen.
Kedden tíz károlyházai területet volt soron, de senki sem tette le az előleget, így egyetlen licitáló sem volt, az árverés elmaradt – jelentette be Pintér Csaba az árverés vezetője. Jól járhatnak viszont azok az új földtulajdonosok, akik olyan szántót vettek, ahol az állam a haszonbérlővel a földforgalmi törvény elfogadása után kötötte meg a kontraktust. Ott az új tulajdonos a tulajdonszerzés utáni 90 napban, az után pedig három évente kezdeményezheti, hogy a bérleti díjat igazítsák a piaci árakhoz.
Az országban elsőként hétfőn a Lajta-Hanság Zrt. bezenyei bérleményeinek árverésével indult el az állami földek licitje. Tíz szántóból öt talált gazdára, igazi verseny egy szántóért volt.
Nagy volt a nyüzsgés hétfő reggel a győri Arató utcában, ahol a kormányhivatal épületében elkezdődött az állami földek licitje. (Igaz, előtte valakik hajnalban egy láncot tettek a kapura, akadályozván a reggeli bejutást – a rendőrség persze leszedte, s vizsgálja az ügyet.)
Kezdésként a Simicska–érdekeltségbe tartozó Lajta–Hanság Zrt szántóival indult a licit, melyet négy héten keresztül árvereznek el – a megyében összesen 7500 hektárukat.
Az érdeklődésre jellemző, hogy a kapuban reggel nyolcra hirdetett meg sajtótájékoztatót az MSZP és a Jobbik is. Gőgös Zoltán és Magyar Zoltán mondandójában közös pont volt, hogy mindketten amellett érveltek: a területeknek az államnál kellene maradnia. Szerintük nehéz elképzelni, hogy becsületes földműves akár 100 millió forintért is szántót tud vásárolni, így a pénzük eredetét is megvizsgálnák. A külföldiek földszerzési lehetősége ellen is tiltakoztak, s beszédes volt a Jobbik megyei elnökének mondata is: „tudjuk, mi áll a háttérben, ez egy bandaháború a megyében" – utalt arra, hogy Simicskáék bukhatják a Mosonmagyaróvár környéki területeiket (melyre a bérleti joguk elvileg 2051–ig érvényes).
Az a földműves, aki regisztrált, annak az előleget és a regisztrációs díjat be kellett fizetnie, s jogi képviselővel érkeznie. Tíz területet árvereztek, végül ötre volt jelentkező, s kelt el. A legtöbbet egy bezenyei asszony fizetett hétfőn: 22 hektárt vett a 40 milliós kikiáltási áron. Egy 71 hektáros, közel 130 millióba kerülő bezenyei szántóért korábban csupán érdeklődő volt, az előleget senki sem fizette be, így ezt a területet érdeklődő híján nem is tudták elárverezni. Úgy tudni, ezeket a földeket ismét – vélhetően olcsóbb áron - meghirdetik. A nap legnagyobb, élvezetes „csatája" egy Halászi szántóért volt. A kikiáltási ára 6,2 millió forint volt, végül 11,6 milliónál már csak Varga György táblája maradt fenn.
Cikk megjelenésének dátuma: 2015. 11. 16.
Cikk forrása