A volt államtitkár bírálja a haszonbérbe adás rendszerét - Ángyán: A helyieknek egy deka föld nem jut

A volt államtitkár bírálja a haszonbérbe adás rendszerét
Ángyán
: A helyieknek egy deka föld nem jut


Írta: vg.hu
2012. 03. 23.

„Nem ezt ígértük, elveszítjük a vidéket” valamint „ez védhetetlen” – ilyen kijelentésekkel kritizálta a fideszes Ángyán József az állami földek haszonbérbe adásának gyakorlatát.

A Vidékfejlesztési Minisztérium nemrégiben lemondott államtitkára a parlament mMezőgazdasági bizottságának ellenőrző testülete előtt a Nemzeti Földalap elnökén kérte számon azt, hogy az állam tulajdonában álló termőföldek bérleti jogát – állítása szerint – nem kisebb családi vállalkozások kapják.

Ángyán több példát is említett: „Lepsényben jogellenesen ki sem írták a pályázatot, csakhogy a kívánt vállalkozás művelhesse a földet, másik két esetben, például Kajászón a kiírt pályázatot nem helyben lakók, de nem is családi gazdák nyerték. A volt csákvári állami gazdaság egykori vezető tisztségviselője, főrészvényese és családtagjai elnyerték a környező négy település összes földjét – összesen 570 hektárt.”

Az egyik nyertes cégről szólva Ángyán megjegyezte: „Ez a Mezort cégbirodalomnak, a Lajta-Hanság Zrt.-nek a leányvállalata. (…) A Mezort cégbirodalom egy szolnoki ügyvéd érdekeltségébe tartozik. Ő a főrészvényes és egyben az igazgatóság elnöke.” Az Opten cégadatszolgálta adatbázisából kiderül, hogy az Ángyán által említett igazgatósági elnök Nyerges Zsolt, befolyásos üzletember.

Az ülés ellenzéki résztvevői egyetértettek Ángyánnal, míg a fideszes Ódor Ferenc szerint a felvetéseknek ugyan „minden bizonnyal nagyon komoly valóságalapja van”, de „nehogy azt gondoljuk, hogy az összes döntés, az összes pályáztatás és az egész NFA” így működik. „A mezőgazdaságban pénz van, a befektetők is felfedezték maguknak a területet” – nyilatkozta a Világgazdaságnak a témában Raskó György . Az agrárközgazdász hozzátette: „A tavalyi rekordévben a bérleti díj befizetésén felül is 100 ezer forint tiszta haszonra lehetett szert tenni hektáronként növénytermesztéssel. Ez a profit egy normál évben is eléri a 70 ezer forintot.” Raskó kiemelte: „Semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy a pályáztatásból kizárják a 100 hektárnál többet művelő vállalkozásokat. Hogy ezt mégsem teszik meg, az azt jelzi, a kormánynak nem feltétlenül az a célja, hogy a tőkeszegény gazdálkodók jussanak földhöz.”





Cikk megjelenésének dátuma: 2012. 03. 23.

© 2013 Kié legyen a föld?