"Nagyobb kutyák járnak erre" - Harc indult az állami földekért
A korábbi bérlők milliós fejlesztéseket hajtottak végre - az újaknak állatot is kellene tartaniuk, ha lenne (Fotó: FMH-illusztráció) |
Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára januári lemondása óta több helyen és alkalommal is elhangzott: a szakpolitikus, akinek elképzelései között egy farmer-típusú, biotermelést folytató, a helyi családi gazdálkodásokra épülő agrár-modell szerepelt, azért mondott le, mert nehezményezte a helyi gazdákat háttérbe szorító földhaszonbérleti szerződéseket, amelyek (kormányközeli) oligarchákat hoznak helyzetbe.
Bár a volt államtitkárt, akinek egyik fő támogatói hátterét a 2005-ben alakult, mezőfalvai bázisú Élőlánc Magyarországért ökopárt adta, nem tudtuk elérni, az erről szóló videófelvételek a mai napig elérhetők a Youtube videómegosztó portálon (videó alább). Ezeken több Fejér megyei helyszínt, a Váli-völgyet és Lepsényt említi.
Tény, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) honlapján is elérhető adatok szerint ezeken a területeken pár család nyert el hatalmas területeket. Ez a Vidékfejlesztési Minisztérium szerint jogilag rendben van, hiszen az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának ellenőrző albizottsága nem talált jogi kifogást a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet központjában tartott kihelyezett ülésén - jelentette ki Szabó Csaba, a vidékfejlesztési tárca miniszteri biztosa.
A múlt heti zárt ülésen -ahol jelen volt a tárca parlamenti államtitkára, Budai Gyula és Sebestyén Róbert, a NFA elnöke is -, az ellenzéki és a kormánypárti képviselők betekinthettek a haszonbérleti pályázatok dokumentumaiba. Szabó Csaba elmondta: a képviselők láthatták a pályázatok értékelését, kézbe vehették az értékelési lapokat, megismerhették a bírálat szempontjait.
A dolog apró szépséghibája - mondta Horváth András országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke -, hogy titoktartásra kötelezték őket. A fehérvári politikus szerint túl sok szubjektív szempont - így lehetőség - van az értékelésben, s hiába kellett a pályázóknak üzleti tervet készíteni, senki nem tudja, mi lesz akkor, ha ezt nem tudják teljesíteni. Horváth András szerint a földosztogatás politikai alapon zajlott, de a legnagyobb baj az, hogy a földtörvény tavalyi módosításával megszűnt az a szabály, hogy a korábbi bérlőnek a szerződés lejárta után elő-haszonbérleti joga van az állami földekre.
A kritizált eljárás eredményeként olyan helyi - többnyire családi - vállalkozás maradt föld nélkül, akik az elmúlt években fejlesztettek, s mára már meghaladva a családi gazdálkodások méreteit piacképes üzemméretben, sikeresen működnek. Közülük van olyan, akinek állatait vágóba kellett adni - mondta, de neveket nem mondott.
|
Munkatársainknak több olyan kisgazdálkodóval is sikerült felvenni a kapcsolatot, akik érintettek. Volt, aki részletes kimutatásokat és táblázatokat készített, de nevét senki nem merte adni. Nagyobb kutyák járnak erre - mondta egyikük.
Többen is úgy vélték - bár a miniszteri biztos az ellenőrző albizottság ülése után azt állította, az ellenzéki képviselők egyszerűen más gazdákat szerettek volna helyzetbe hozni a pályázatokon -, hogy Fejér megyében a szóban forgó területeken éppen a kormánypártokhoz közeli csoportok happolták el egymás elől e területeket.
Az albizottság NFA-nál tett látogatása után Budai Gyula kijelentette: a nyertes pályázók között nincsenek oligarchák, a helyben lakó családi vállalkozások, állattartó gazdák bérelhetik a kiírt területeket. Az ülésén - ezt alátámasztandó - megjelent néhány nyertes vidéki pályázó. Hangsúlyozták, ők tisztességes gazdálkodó emberek, s egyúttal meg is hívták a képviselőket vidéki gazdaságaikba.
A többi pályázó előtt is nyitva a lehetőség, hiszen ez még csak a pályázati folyamat eleje - hangzott el többször. Az állami tulajdonú földekkel rendelkező NFA-nál közel 65 ezer hektár földbérleti pályáztatását készítették elő. Ebből első körben 34 ezer hektárt hirdettek meg, azaz több mint fele "elkelt".
© 2013 Kié legyen a föld?